Kína sikeresen végrehajtotta első fém 3D-nyomtatási kísérletét az űrben, ami jelentős előrelépés az ország Föld körüli pályán végzett gyártási képességeinek fejlesztésében - közölte a Kínai Tudományos Akadémia (CAS).
A kísérletet a Kínai Tudományos Akadémia mechanikai intézete által fejlesztett, úgynevezett visszatérő tudományos hasznos teher hajtotta végre, amely a Lihong-1 Y1 jelű szuborbitális jármű fedélzetén jutott az űrbe. A visszatérésre tervezett, kereskedelmi célú űreszközt a CAS Space fejlesztette, elsősorban űrturisztikai felhasználásra. A Lihong-1 Y1 január 12-én, a Kína északnyugati részén található Csiucsüan űrközpontból indult, és sikeresen teljesítette első tesztrepülését. A CAS tájékoztatása szerint a jármű átlépte a Föld légkörét az űrtől elválasztó Kármán-vonalat, majd mintegy 120 kilométeres magasságban, mikrogravitációs környezetben a berendezés autonóm módon fémalkatrészeket állított elő. A kísérlet sikerével Kína űrbeli fémalapú additív gyártási technológiája a földi kutatás szakaszából az űrbeli mérnöki ellenőrzés fázisába lépett, ami a CAS szerint világszinten is az élvonalba emeli az ország technológiai szintjét. A közlemény szerint az űrbeli fém 3D-nyomtatás lényegesen összetettebb feladat, mint a földi környezetben végzett gyártás. A kutatócsoportnak több alapvető technikai kihívást kellett megoldania, köztük az anyag stabil továbbítását és formálását mikrogravitációban, a teljes folyamat visszacsatoláson alapuló vezérlését, valamint a hasznos teher és a hordozóeszköz megbízható együttműködését.
A kísérletet követően a kapszula ejtőernyős leszállással biztonságosan földet ért. A szakemberek értékes adatokat nyertek többek között az olvadékdinamikáról, az anyagáramlásról, a megszilárdulási folyamatról, valamint az űrben nyomtatott alkatrészek geometriai pontosságáról és mechanikai tulajdonságairól. Az akadémia szerint a Lihong-1 Y1 alacsony indítási költsége és nagy rugalmassága miatt alkalmas kísérleti platformnak bizonyult. A fedélzeten a fém 3D-nyomtató berendezés mellett mezőgazdasági kutatási célú rózsamagokat is szállítottak. A tervek szerint az űreszközt többszöri felhasználásra fejlesztik tovább. Vang Jing-cseng, a jármű helyettes főtervezője közölte: jelenleg olyan tesztek zajlanak, amelyek az életfenntartó rendszerek és a nagy megbízhatóságú vészmentési technológiák integrálását célozzák, elősegítve az alacsony költségű szuborbitális tudományos kísérletek és a kereskedelmi űrturizmus fejlesztését.
